Magyarok kisebbségben és diaszpórában

Elhangzott: 2005. december 7.

Kettős állampolgárság, szülőföldön maradás, agyelszívás, támogatási rendszer magyarországi politika, magyarságpolitika, határon túli magyarok, a nemzetek Európája és egy európai nemzet -- kérdések, melyekről két kisebbségi szakértő, Bárdi Nándor és Majtényi Balázs beszélget.

-- Először is van-e olyan valójában, hogy határon túli magyar, vagy inkább felvidéki kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, nyugatos magyarságról tömbben, vagy szórványban élőről esetleg gazdagról, szegényről kellene inkább beszélni?

Bárdi Nándor: -- A Magyarország körüli magyarság, amire általában azt mondjuk, hogy határon túli magyar. A nyugatiakra pedig azt, hogy diaszpóra, de egyre inkább úgy néz ki, hogy Ausztriában, Szlovéniában, és Horvátországban szintén egyre inkább szórványról, diaszpóráról beszélhetünk. Vannak olyan nagy területek, ahol olyan magas a vegyes házasságok aránya, Arad, Temes megye, illetve Észak-Erdélynek az északi része elsősorban Máramaros, ahol megint kérdéses lesz, hogy beszélhetünk-e magyarságról. Maga az, hogy határon túli magyarról beszélünk azt feltételezi, hogy összemossuk ezeket a csoportokat, miközben itt hét, illetve nyolc országban 80 éve ezek a közösségek a saját modernizációjukat, és a saját integrációjukat úgy tudják megvalósítani hogy adaptálják ahhoz az országhoz magukhoz. Ez bizonyos szétfejlődéssel jár Budapesttől és egymástól. Még a magyarországinál is nagyobb szórás van a csoportokon belül életformákban és egyebekben.

A 90-es évek elején az összmagyarság és határon túli magyar retorika működött, az Antall-doktrina része volt. A 90-s évek második fele óta ez megváltozóban van, differenciáltabban látjuk ezt a dolgot, annál is inkább, mert az EU-csatlakozás még inkább egy újabb választóvonalat hoz ebben a kérdésben.

Majtényi Balázs: -- Jelenleg a jog különbséget tesz a határon túli magyarok különböző csoportjai között annak ellenére, hogy nagyon sokan úgy tartják, hogy elméleti szempontból az lenne a legszerencsésebb, ha egységesen kezelné a kategóriákat. A legalapvetőbb különbségtétel, amire törekszik a jogalkotó, hogy különbséget tegyen azok között a határon túli magyarok között, akik vagy akiknek a felmenőjük önszántukból kerültek a határon túlra, illetőleg azok között akik a határváltoztatások következtében. Az állampolgárság szerint úgy akartak először különbséget tenni, hogy akinek a felmenője magyar állampolgár volt. Azért nem működik így, mert például kimaradnának a csángó magyarok, ők a magyar állampolgársági jog megjelenése előtt kerültek vagy vándoroltak el a régi Magyarország területéről, a felmenőik soha nem voltak magyar állampolgárok.

Bárdi Nándor: -- Kolozsvárról a határon túli magyar teljesen mást jelent, még ha magára is mondja. Azt gondolom, hogy itt a nemzetfelfogásunkkal is baj van. Ha nem metafizikus dolognak fogjuk fel a nemzetet és nem kész adott, lehatárolt dolognak, hanem azt mondjuk, hogy minden pillanatban szerkezetben változik,, akkor ilyen szemléletbe lehet beleilleszteni a határon túli magyarokat, akik akár a történelmükkel, akár a potenciális tudásukkal hoznak valamit.

Majtényi Balázs: -- Különbséget kell tenni a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalma között, és ott látom az alapvető törést, hogy a politikai nemzet a politikai közösséghez kötődik, és van a kulturális nemzet, ami az identitástudathoz kötődik, és az az alapvető probléma, hogy minden alkotmány elsődlegesen a politikai nemzet fogalmát használja. Ezzel szemben a magyar politikai közbeszédbe nyilvánvaló hogy Trianon óta a kulturális nemzet fogalma vált az uralkodóvá, de ezt a változást nem követhetik a közjogi dokumentumok, az alapvető törés ez.

-- Adható jogilag korrekt meghatározás arra, hogy ezek a csoportok hogyan vallhatják magukat úgy magyarnak, hogy az mind európai értelemben mind itthon elfogadható legyen? Ésa saját közösségükben is, a saját országukban ,ahol élnek, a szülőföldjükön, elfogadható legyen a többségi társadalom számára?

Majtényi Balázs: -- Erre adható válasz. A jog mindig abból indul ki, hogy mindig az számít, hogy egy közösség magát az adott nemzetiséghez tartozónak vallja, vagy csak akkor, amikor külön jogokat akar igénybe venni. Akkor meghatározzák, hogy ki tartozik egy nemzetiséghez, ezt tette a státustörvény is. De ezt mindig a pozitív megkülönböztetésnél alkalmazzák. Magyarországon is meg lehet határozni a magyarországi nemzeti kisebbségeket akkor, amikor külön jogokat akarunk adni nekik.

Bárdi Nándor: -- Ami kulcskategóriának én bevethetnék, az a nemzetépítés. Gondoljuk végig, hogy a határon túli magyarok, mint közösség, alapvetően az adott ország politikai közösségének része. De nem a politikai nemzet része és ez abból adódik, hogy annak az országnak a szlovák a román a szerb nemzetépítésben ezek a közösségek nem vettek részt, mert Trianonig egy másik nemzeti építésben vettek részt, a modern nemzettudatukat a magyar nemzet építésen belül alakították ki, sőt a szerb, román szlovák, vagy ukrán nemzetépítés épp a magyar intézményességgel a magyar pozíciókkal szemben ment végbe. Itt jön egy lojalitás probléma.

-- Egy dolog, ami nem derült ki a vitákból, hogy ma is van mód és lehetőség kettős állampolgárságra, vannak is kettős állampolgárok, de ennek az a feltétele most jelenleg, hogy valaki magyar állampolgárságot kapjon, hogy Magyarország területén éljen, tehát életvitelszerűen itt tartózkodjon a határokon belül.

Majtényi Balázs: --Annyit utalnék, hogy ez elég összetett kérdés, hogy igazából mindig azt kell először eldönteni, hogy mi a politikának a célja: a szülőföldön akarja tartani a határon túli magyarokat, vagy segíteni akarja a bevándorlásukat, és utána kell ehhez megfelelő jogi eszközt megkeresni.

Nagy György András műsora nyomán